Tatárjárás III.

Muhipuszta, 1241. IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek. A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt? Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövid, de rettenetes mongol megszállás alatt? Mekkora volt a pusztulás valójában, és milyen intézkedéseket vezetett be Batu kán? Mindenre választ kap az Olvasó, ha a regényfolyam utolsó kötetében elkíséri a főhőst a Sajó-menti ütközetbe, és követi IV. Béla király és családjának sorsát Bécsen keresztül a Tengermellékig, majd tovább, át a következő évtizedeken. Tanúi lehetünk a mongolok váratlan kivonulásának és Béla király új politikájának, amellyel erősebbé kívánja tenni Magyarországot. Mit szól mindehhez Kelet és Nyugat? Értik-e a királyt, elismerik-e, hogy valójában bástyája voltunk a keresztény Nyugatnak? A befejező kötet átvezeti az Olvasót egy másik Magyarországba, Béla király uralkodásának utolsó, csaknem harminc évét követhetjük nyomon, azt az időszakot, amely a királyi család belviszályaitól terhes.